2007. december 31., hétfő

Fuck 2007

Még egy ünnep otthontól távol. Már kezd elég lenni. De hát nincs sok hátra… Jelentem alássan itt 2008 van. Otthon még csak kezdődik az őrület…

Én mivel, semmilyen erőltetett koreai bulájon nem kívántam részt venni, úgy döntöttem dolgozok szilveszterkor. A városházára (Brisbane City Hall) kerültem, és kivételesen nincs okom panaszra… Délután 5-re érkeztem, amikor is egy laza idegenvezetésbe részesültem, mivelhogy mosogató fiúnak tudni kell, mi hol van… Ezután meglepő módon közölték, hogy elfogyaszthatjuk a vacsoránkat. Pffff. Hát ilyet!

Svédasztalos balhé semmi extra, de kedves gesztus volt. Valahogy jobb kedvel álltunk neki a melónak. 2300 fős rendezvény. Jelentem alássan ennek a felét harmad magammal mosogattam el. Oké nem túl szépen, de hát basszus akárhogy is nézzük 1150 tányért, lenyomtunk.








Kezem hólyagos, lábaim fájnak. Kicsit stresszeltem lévén, mert az éjfélt nem egy konyhába akartam tölteni. Tizenegykor meg is fogtam a kicsi hátizsákom. Ezzel demoralizáltam a csapatot és egyben ösztönöztem a munkáltatót, hogy tartsa magát az ígérethez és adja oda a járandóságomat. 11.40-re zsebemben volt a pénz.

Rohanás a hídhoz laza tűzijáték…. Szarrá ázás egy óra gyaloglás, ünnepi noddles, és már itt is vagyok.







Hát Boldog újévet! Családom, copfos, paripák, és mindenki, aki érdemesre tartja magát a köszöntésemre! 68!



Hú de rég volt. Gimnazista elsős lehettem, egy remek ingyenes képeslap járta a várost, minden szilveszterkor… Ennek mintájára, nosztalgiázásul és összefoglalásul, fontos és nem fontos dolgokat kihagyva…..


FUCK 2007


világvégén, ausztrália… MEH, és Feri micsoda GDP adat, nem ezt ígértétek! Eső. Csóróság, és aljamunka. Egyedül. Dorka. Ideggyengeség. Angol nyelv, mindenki sárga.



első ki****ott cibakházai fesztivál, Fainn és Brazil ma biztos nem megyünk le, végtelen hatalmas óceán, ha hangpanel nélküli, akkor is lakozott Indiana Jones. Ámokfutás itthon és külföldön copfossal… sukoró csillámparti! Adolf bácsi aquaparkja.




2007. december 27., csütörtök

marha


Leslattyogok reggel órára. Papucsban meg egy rövidnadrágban ilyen nyaralósan. Éreztem ma benne, van a hülye a fejemben megint. Csak a szalmakalap hiányzik. Leülök, a tanár is megérkezik 5 perc késéssel. AHA. Ezt nem szeretem. Ráadásul ezen a héten már a harmadik különböző tanár (cccc. Nekik lehet karácsony. Perszeee). Azt mondja gyártsunk névtáblákat.
Na akkor ott elpattant valami. Először is a túl erős légkondira hivatkozva gyorsan felugrottam átöltözni. Ez egy fél órát el is tartott… Visszajövök. Ez még mindig a névtáblám akarja. Engedek. Hajtogatok aztán szép nagy betűkkel ráírom: JOE.
Röhögnek, a tanár nem érti min. Következetesen JOE-nak szólít egész nap. Ha holnap is ilyen lesz, Rokkó leszek…

Olvasunk valami roppant érdekes marhatenyésztős cikket. A tanár meg akarja vitatni. nagyon. Szólásra emelkedem, hogy ne erőltessék a marha exportot mert az ausztrál hús vacak. Vitába száll. Megkérdezem tőle van e összehasonlítási alapja. Mert én ettem már Magyar marhát és Ausztrál marhát is. Na erre nem tudott mit mondani….

Be vagyok csapva… Azt mondták itt nyár lesz. Ehhez képest egy hónapja minden második nap esik. Fasza... (az a jó minden hónapban mást mondanak legmelegebb hónapnak. Most januárnál járunk. Imádom, hogy az ország másik részén meg melegrekordok dölnek meg. Itt legalább a nap sütne…) Ez is olyan nagy kamu lehet mint a vízhiány…. Folyatom is a vizet rendesen…


2007. december 23., vasárnap

moreton island


Megérkeztem. A világ 3 legnagyobb homokszigetéről (a Fraser a legnagyobb). Mindenem tiszta homok. Megfürödtem de, még most is szúr. Áááhhh







Szombaton reggel indultunk, én elég meggyötörten (sikerült egy kőkemény egy órás alvást produkálnom előző éjjel). Jármű megint ilyen 4 kerék meghajtásos csoda. Most azonban a lehető legzsúfoltabban voltunk. Megmozdulni se lehetett. Indulás, másfélóra kompozás. Mellettem egy brazil csaj. Ilyen szőrös kezű (fekete bozontos) szörnyet még nem láttam….





Érkezés. Camping körülmények. Aha szeretek, már kempingezni. Koszos nagyon nem higénikus minden. Mindegy. Aztán sanboardingoltunk. Ilyen homokbuckáról csúszkáltunk, lefele deszkán. Elég sok homokot ettem. Állítólag egészséges.








Vicces egyébként. Az első 3 csúszásig.. Utána elgondolkozik az ember, hogy miért nem lehetet valami liftet építeni ide (európai megoldások?). Homok hegyet mászni nem vicces…



Gyors gyümölcsös ebéd (vazzz. Én fejlődésben lévő szervezet vagyok. Nekem hús kell. Rá is kérdeztem. Aztán kaptam valami csoffadt szalámit)

Délután. Búvárkodás…. AHA. Kipróbáltam. Hát búvárkodjon akinek hét anyja van!. Már amikor ezt a feszülős cuccot fel kellett vennem akkor elegem volt. A békatalp törött, alig bírok előre haladni. Megérkezünk a hajóroncsok közé. Semmit nem látok. Cserébe minden második lemerülésnél iszom egy kis sós vizet a csövön keresztül (a homoknak jobb íze van!).
Szenvedés. Aztán néhány hal arra úszik. Ilyen szürke koralok a hajóroncs oldalán… Rocknroll. Nem tudom értékelni valahogy. Mikor a partra értünk kicsit számon kérően azért megkérdeztem, hogy ez mi volt. Kiderült, hogy állítólag áramlás van és azért nem láttunk semmit mert zavaros a víz. Az. Hú de jó. Megérte. Én többet fel nem öltöm ezt a maskarát.




Este kaja, szendvicsek. Valami bulit akartak csinálni, én jó gyorsan leléptem. Nem akartam tanár nénikkel bulizni valahogy. Az óceán hozta a formáját. 4 órát figyeltem este. Gyönyörű. Hangos, hatalmas.





Alvás. Hajnalba valami nem stimmel. Felkelek. Pocsolya sátorban. Jóbarátom az eső ismét megérkezett. Hirtelen azt hittem megint ifjú titán vagyok és valami fesztiválon pudválkodom. Kinézek a punkok sehol. Kicsit csalódott is voltam. Na a sátorozni se szeretnék soha többet. Vizes hálózsába aludni nem vicces.




(ez az úgynevezett fűfa)


Másnap eső. Megint Homokos, vizes nap. A kék lagúna nevű tó, az azért remek volt meg legfőbbképpen meleg. A többit próbálom törölni. Nyomorogni a kocsiba, kilátóba mászni fel úgy, hogy az idő ködös. Értelmes. Aludni a víztől meg a rázkódástól lehetetlen. Csak otthon szeretne lenni az ember…




Kompon hatalmas alvás. Még egy kis nyomorgás és itt is vagyok.


Hát kedves Mindenki!... Boldog karácsonyt és lugosiban gazdag újévet Mindenkinek!


2007. december 21., péntek

2007. december 19., szerda

félkegyelmű...


Na tehát. Ismét új szobatárs. Brand New from Korea. Első blikkre egészen szimpatikus volt…. Idősebb és beszél angolul… Aztán második nap, amikor megkérdeztem hol volt egész nap, jött is a pofára esés… Imádkoztam Istenhez a templomban (ezt így! Szó szerint). Juhéjjj, gondoltam magamban, ez ám a rocknroll…
Alapvetően ezzel semmi gond nem lett volna. De a második napon lazán elkezdte bámulni a képernyőt amikor éppen Travianoz-tam. He? Magánszféra? És csak jöttek és jöttek az apróságok…. Magába beszél. Fütyörészik. Néha beszélget a filmmel, amit néz. Szerintem egy picit félkegyelmű lehet… Most már két embert látok el mosogatószerrel és WC papírral. Remek. Még jó hogy kaptam karácsonyi „ajándékot”otthonról…. Vehetek belőle WC papírt. Fasza..

Hétvége Magyar Ház. Nem volt borzalmas. Oké voltak idősek és minimális Magyarkodás, de semmi Székely himnusz meg Viktorviktor…. Fura érzés volt Magyarul beszélni, Magyarul pálinkát kérni. A szakács egy tipikus ősbunkó Magyar volt (aki fel van háborodva, ha kérnek pénzért valamit, szóval vendéglátás) de remek rántott húst ettem.

Ügynökségek. Ma találkoztam egy sráccal, aki igen zaklatottan lófrált a folyosón. Kiderült hogy otthon elfejtették tájékoztatni, hogy a Shafston HOSPITALITY-t (vendéglátós főiskola féleség) nem alkalmas letelepedés kezdeményezésére. Jó mi? A srác egy 5-6 milliót tolt bele.


2007. december 9., vasárnap

ételmérgezés!

Drága a sőőőőr, drága a kenyér (meg amúgy se lehet kapni). Ezek a szomorú tények igencsak ösztönzőleg hatnak az emberre, hogy mindent bevállalós melós legyen. Pénteken lógtam a suliból, hogy akkor bútort szállítok. Lemondták. Szuper.

Ma viszont voltam. Konyhán. Aha…

400 fős valami esküvő féleség. Gusztustalan konyha, kívül minden csilli-villi.

Megérkezek, és máris aprítom a petrezselymet. Aztán paradicsomot… Aztán fülön ragadnak, hogy menjek, ki szolgáljam ki a vendégeket. AHA. Szolgálom már (komolyan! Hát ilyen türelmes embernek néznek? Nem tudják, hogy a vendégek mellé fogok állni? Hogy láttam a konyhát, és ha belemegy a hülye a fejembe el fogom mondani Nekik, hogy ne egyék meg!).

Szólok nekik, hogy talán az ételek neveit elmondhatnák, ha már én adom ki a porciókat. (arról nem is beszélve milyen európai lenne, ha kis kártyára kiírnánk, mit eszik a nagyközönség.)

Elhadarják.

Nincs elég kanál. Remek. Szólok a fő boszorkánynak, kellene.. Én most nem tudok elmozdulni. Nem akarom ugyanazzal a kanállal szedni az ételeket. Nem hoznak. Sebaj. Engem végül is hol érdekel?

Szedek-szedegetek. Reklamáció van. Haj van a kajában. Teljes magabiztossággal állíthattam nem az enyém. Ez a vendéget annyira nem nyugtatta meg….

Reklamáció kettő. Nem kéne ugyanazzal szedni a kajákat. Mondom, igen ezt én is így gondolom. Meghát, és de azért zöldség-zöldség. Felhomályosítanak, hogy az egyikben olyan zöldség van amire egyesek allergiásak… sokan….. Oh hát ez jól hangzik….. Híres leszek…

Persze, megint a szokásos kizsákmányolás ment. EMBERPIAC. 8 óra, szünet nélkül. A konyhán ezer fok. És a csapból csak langyos víz folyt. rocknroll… Naná, hogy egy falatot nem ettem… 10-en izzaduk dolgozunk mint a gépek, szinte gőz van a konyhában. A főnök fia, meg hideg sört iszik és járkál fel s alá. Sok-sok kedves szót intéztem hozzá drága anyanyelvemen…

[subbától lenyúlva: random kínzó kérdés: akkor tényleg igaz a hír, hogy minden étterem konyhájában csótányok vannak? Láttam!]

Másról..

Olvasom, követem ezt a vizitdíjat balhét kedves Nagy Magyarok. Tréfás mintha ez lenne a legnagyobb baj a mi Ferinkkel (nekem lehet. Mi így voltunk…)Összehasonlításul: Itt 80 AUD (12.800 HUF) hogy bemenj az orvoshoz. Ezt 15 percet jelent. Minden megkezdett 15 perc további 50 AUD (8000 HUF). És igen… EÜ biztosítás is van… És elárulom hogy a minimálbér 11 AUD (1800 HUF). Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz hogy kiszámoljátok otthon a minimál bérből azért kiköhögtök egy vizsgálatot. Itt nem…És itt is sokan keresnek minimálbért…

Megnyugtatásul nem voltam dokinál. Mesélték csupán. Én nem lehetek beteg. Én titán vagyok..

Mindenestre ha szerveződik valami tüntetés,”1% GDP nem ezt ígértétek” arra én is elmennék…


2007. december 6., csütörtök

work.work!

Nincsenek rendben a dolgok. Nem jó, az új kurzus. Folyamatosan olvasunk Academic angolt, ami elvileg egyetemi részvételre készít fel. Pffff. Semmi pofázás, cserébe a hagyák tojárakásainak szokásairól tanulhatunk. Pont amikor kezdtem úgy érezni, hogy a fejlődés jelei mutatkoznak... Igaziból rohadt jó csapat volt az előző kurzuson, és amelett, hogy komoly meló folyt rengeteget dumáltunk....

Szóval kérvényeztem, a kurzus váltást mert ez nem vezet sehova. Szerdán írok tesztet, az új kurzus neve FCE. Hasonló szisztéma mint az előző volt. Ha nem jutok be (túljelentkezés van, illetve én ugye váltani akarok), visszamegyek General Englishre a legmagasabb szintre és tolok mellé egy Business opciót. Persze ezt még mind el kell intézni....

Cash ügyileg stabilizálni próbálom a dolgokat. A héten sokat kertészkedtem, ma bútort pakolok, délutántól-estig valami költöztetéses meló. Vasárnap konyhán leszek....

Szóval nem egyszerű most. De jelentem alásan túl vagyok a felén! Kevesebbet leszek itt mint, ezidáig voltam.


2007. december 2., vasárnap

tehenet.dombbal!

Nahát. Ti mit szeretnétek karácsonyra? Tegnap bukkant fel egy régen elfeledett fórum hirdetésem. Tessék egy ötlet! Két-három éve történhetett, amikor kitaláltam, hogy szeretnék egy tehenet, és mivel a hülye benne volt a fejemben gyorsan fel is adtam egy hirdetést az egyik informatikai fórumon….

Sziasztok, segítsetek!


Az egész azzal kezdődött, hogy le kellett mennem a hülye kis Kapolcsra a művészkedő emberek közé. Okés, mivel nem volt szállásom arra ébredtem, hogy egy mezőn fekszem és két tehén bámul (és közben kérődznek és még azt a tiszteletet sem adták meg, hogy felállnak). A fasz tudja hogy kerültek oda. Mindegy.....

Azóta nem tudom kiverni őket a fejemből. Főleg azért nem mert pár nappal ezelőtt meg átfutott egy tehén a kocsim előtt (ezek tudnak futni is).

Na a lényeg kéne nekem egy tehén. Háziállatnak. Mondjatok irányárat! (ha van hozzá domb is vagy kis telek) arról is beszélhetünk.

És minden tehénről szóló infó érdekel (mennyi füvet eszik, meddig él, idomítható-e, lehet-e tehenegelni, lehet-e sétáltatni, milyen színben kaphatóak, stb.)

Köszi előre is!


Kérjetek ti is tehenet karácsonyra !


Más


Az ember hazatelefonál. Panaszkodik egyre csak panaszkodik, hogy nincs kedve az új tanfolyamhoz, megint ismerkedőset játszani stb. Aztán magyaráznak neki hogy milyen jó lesz… Anyám elkezdte aztán Copfos megadta a kegyelemdöfést. Mindenkibe találjak valami pozitívat. Találom már! Megígértem hogy csinálok listát. Szóval jegyzeteltem ám órán…

Tanár: Anette. Első benyomásom: ez egy boszorkány! Mai témánk az egészség és az ezzel kapcsolatos iparágak. Sokat beszél. Hazudik. Magyaráz, hogy ő mennyi gyümölcsöt eszik meg teát iszik. De én átlátok a szitán. Tipikusan az az ember aki ha nem figyelnek megeszik egy tálca süteményt…
Pozitívum: Ha rosszra fordul a helyzet, mivel öreg el tudok szaladni előle

Csaj 1: Cuppog. Issza a hülye kis ice teáját és folyamatosan cuppog. Bosszantó.
Pozitívum: Igen rövid miniszoknyát hord.

Csaj 2: Az érdeklődő típus. Mindent tudni akar rólam, barátkozni, megérteni és ha lehet akkor mindent azonnal. Pffff. Nekem túl közvetlen. Én nem barátkozom egyből. Csak ha szórakoztató tud lenni... Tegyen érte!
Pozitívum: Megkínált keksszel. És nem húzta a száját amikor 5 darabot kivettem

Csaj 3: A sárga
Pozitívum: gyűlöli a kimcsit

Srác 1: A csatlós. Mivel folyamatosan egyedül maradok a véleményemmel az osztályban (persze azért mert hülyeséget beszélek, ma például 15 percen keresztül soroltam az indokokat hogy a kóla miért egészséges, hivatkoztam nem létező kutatásokra, érveltem) mindig kell egy balek. Ő az. Aki elhiszi amit mondok, aki majd szépen a többieket is az én pártomra állítja. De hát ez… Estéként tejet iszik és müzlit eszik.
Pozitívum: csatlós

Srác 2: Az ambiciózus. Hogy én hogy utálom az ilyet…. Aki nem csak azért kérdez mert tudni akar hanem hogy megmutassa ő mennyire akar tudni…
Pozitívum: Ezeket szeretem piszkálgatni

Csaj 4: A befelé fordulós taszítós. A tipikus beleszarok az egészbe. Nincs vele baj, addig amíg nem kell együtt dolgoznunk. Mert ha feladat van akkor azt én szeretem megoldani
Pozitívum: Biztos hogy őt utálja a tanár majd a legjobban, mert látványosan szarik az egészre. Így máris az utolsó előtti helyre kerültem